Hogyan járjunk túl a szellemek eszén? Kóduskalács és a kiszabadult lelkecskék halottak napján

Közeleg a halottak napja, amikor elhunyt szeretteinkről emlékezünk meg. Egyes népi hiedelmek szerint ekkor különleges dolog történik: megnyílik az átjáró az élők és a holtak között. Az ily módon kiszabadult holt lelkecskék aztán előszeretettel járnak vissza a megszokott helyekre, volt otthonukba kísérteni. Őseink is tisztában voltak ezzel, és rengeteg hiedelem, népszokás kapcsolódik a kóborló szellemek lakóhelyükbe való „visszatereléséhez” gyertyafénnyel, harangszóval, etetéssel. Összegyűjtöttük a legérdekesebb halottak napi népi szokásokat és hiedelmeket.  

Útjelző gyertyák

1. Halottak napján a gyertyagyújtás a leginkább elterjedt szokás, a keresztény hívők szerint a fény az örök világosságot jelképezi. De népi hiedelmek is kapcsolódnak a fényhez, egyesek úgy hitték, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek sírjaikból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Mások szerint a gyertyagyújtás célja, hogy a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" a gyertyafénynél újra visszataláljanak sírjaikba és ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Megszépíteni pedig azért kell ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükön.

Vacsorázott már a szépapjával?

2. Halottak napján sokfelé megvendégelik a szegényeket és a koldusokat: a nekik szánt kalács, alamizsna a halott megvendégelésének módosult, keresztény változata. Erre azért van szükség, mert úgy vélték, minden egyes jócselekedet segít a tisztítótűzben szenvedőkön, de legalábbis megnyugtatja a hazajárni és kísérteni vágyó lelkeket. Szeged környékén már mindenszentek ünnepén, november elsején fehér üres kalácsot (úgynevezett kóduskalács) szoktak sütni, aminek mézzel vonták be a tetejét. A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, ott elosztogatják a rászorulóknak. Göcsejben éjszakára megterítenek az elhunyt hozzátartozók számára a család otthonában, a kikészített ételt pedig aztán vagy megeszik, vagy a szegényeknek adják.

Vigyázzon a káposztával

3. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", és azért sem, mert a besózott káposzta „meglágyul", ami pedig bajt hozhat a ház népére. Nem lazsáltak azonban őseink ekkor sem, inkább más hasznos tevékenységet folytattak: őröltek, kukoricát morzsoltak.

Zentai „orosz rulett” gyertyával

4. Zentán komolyan vették a jövőbelátást: mindenszentek napján a család minden tagja meggyújtott egy gyertyát, és azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére – szól az intelem.

Harangozzon verset halottainak

5. A harangszó és a lakoma a göcseji Pórszombat faluban sem maradhat el ekkor: itt a halottért mindenki maga szokott harangozni, mégpedig annyi verset, ahány halottja van. A falunép ilyenkor összesereglik a harangláb körül várva, hogy rá kerüljön a sor. Más göcseji helyeken nagy lakomát csapnak, sütnek-főznek, egészen éjfélig szól a muzsika, amivel a hazajáró lelkeket akarják megtéveszteni.

Teljes búcsút is lehet nyerni

6. A katolikus egyházban bűnbocsánat jár annak, aki halottak napján meglátogat egy templomot vagy nyilvános kápolnát. A „teljes búcsú” feltételei, hogy a hívő a templomlátogatás során egy Miatyánk és egy Hiszekegy imát mondjon, valamint teljesüljenek a „szokásos feltételek”: azaz a gyónás, az áldozás és további még egy Miatyánk és egy Hiszekegy imádkozása a pápa szándékára.

A blogon található tartalom csak tájékoztatásul szolgál, és az nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. Bár az itt található információk pontossága és teljessége érdekében minden ésszerű erőfeszítést megteszünk, a 4Life Direct kizárja a felelősségét a nyomdahibáért, elavult információért vagy hibákért.